Ha majd egyszer eszedbe jut, hogy engeme szerettél
Fájni fog, hogy más kedvéért mást szerettél.
Nem vigasztal meg soha sem más csókja.
Mindig ott cseng fülembe a szomorú nóta:
?Úgysem tudsz mással boldog lenni soha!?

 

Beteg szívet gyógyítani nem lehet.
Kit szeretek, az az enyém nem lehet.
Csak egy fiút tudok szeretni.
De látom ezt is el kell feledni.

 

Sokszor nézem fenn az lgen, azt a fénylő csillagot.
Fájó szívvel elmerengve, szép szemedre gondolok.
Abban van az életem,
Pedig tudom az a csillag másnak ragyog, nem nekem!!!

 

Tudom sokszor fájdalmat okoztam neked.
Sokszor veszekedtem veled, de nagyon szeretlek.
Kérlek ne haragudj rám, hogy ilyen vagyok.
Remélem idővel felnövök és megváltozok!

 

Nem azt kell sajnálni, ami volt és elmúlt! Hanem ami lehetett volna, de nem volt!

 

"Az életben az a legnagyobb boldogság,
ha meggyőződhetünk róla, hogy önmagunkért szeretnek.
Pontosabban: szeretnek bennünket annak ellenére, hogy önmagunk vagyunk."

 

Sokszor gondolok rád, és ez fáj nekem! Mióta elmentél, üres az életem. Más lett az éj, a nappal, Már csak álmaimban halmozol el édes csókjaiddal.

 

Az én álmom csak az, hogy veled legyek. Az én álmom csak az, hogy valakivel boldog legyek. S tudom, hogy álmom teljesülni fog, Szívem-szíveddel lesz boldog.

 

Élj úgy, hogy szeresd az életet. És szeress úgy, hogy éld az életet!

 

A szerelem mindent legyőz!

 

A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny. És ha gyűlölsz, akkor még számítok neked, még kötődünk egymáshoz.

 

Bizonygathatnám magamnak, hogy nem illettünk össze és,hogy jobb így, de ez hazugság lenne, amit az eszem még elhinne, de a szívem soha!

 

Te ezt nem érted. Te talán elég bátor vagy elég erős vagy ahhoz, hogy nélkülem élj, de én nem tudok ennyire önfeláldozó lenni. Nekem veled kell lennem. Ez az egyetlen módja annak, hogy éljek.

 

Félek bárkinek is elmondani, mennyire szeretem, mert akkor rájönnének, mennyire magányos vagyok.?

 

Az ember akkor a legmagányosabb, amikor sokan vannak körülötte, de nincs ott az egy, aki benne van minden csöndben.

 

Egy éjjel a Hold így szólt hozzám: "Ha mindig csak sírsz miatta, akkor miért nem hagyod el?" Megálltam egy pillanatra, majd a  Holdra néztem & azt mondtam: "Te elhagynád valaha a saját eged?"

 

Levegőnek nézel, ahogy elmész mellettem s letagadod az érzést, hogy valaha is kellettem. Nem nézel a szemembe, tán félsz attól, amit látnál? Pedig a szememben van minden mire valaha is vágytál!

 

"A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom."

 

Néha hiányzik az aki voltam, az aki Te voltál, s azok akik Mi voltunk!

 

A világon szeretni képtelen ember nincsen, mert szeretet nélkül élet sincsen...

 

" A múlt nem fontos, egyesek szerint. De szerintem az élet legfontosabb része ez, mivel ebben van minden; minden amit átéltél, ami miatt boldog vagy, és minden szomorúság amiből tanulni tudsz! "

 

Mikor utoljára láttalak, csillogtál,
úgy fájt, hogy nem vagy az enyém,
most lopva nézlek, és látom,
hogy nincsen mit sajnálnom

 

Arra vár szívem, ki engem becsapott,
ki lágy szívemből a
célszívet faragott.
S te most elmennél, itt hagynál?
Nézd szívem összetört, mint egy porcelán.

 

Szívem régóta darabokban hever,
mégis minden darabja érted ver.
Fáj ha nem lehetsz az enyém,
de lelkemben mindíg ott él a remény.
Szeretnék a tied lenni, szeretnélek megcsókolni,
s mindezt őszintén elmondani. "

 

Szeretném ha szeretnél
ha soha el nem felednél
szeretnélek szeretní
s soha el nem feledni

 


 

A változás amely után sóvárogsz, nincs messze tőled!Mert nincs rajtad kivül, Benned van!!!

 

Csak egyszer élek ezen a világon. Most kell tehát megtennem minden jót, amit bárkinek megtehetek, most kell segitenem másokon, ahol segithetek. Nem akadályozhat semmi, nem szabad elhanyagolnom, mert csak egyszer élek ezen a világon!

 

A remény erőt ad, hogy éljünk, hogy kipróbáljunk új dolgokat, még a reménytelennek tűnő körülmények között is.

 

A végletes fájdalom, csakúgy mint a végletes öröm, oly szertelen érzés , hogy nem tarthat sokáig. Az emberi sziv nem élhet skáig végletekben.

 

De az egész csak hazugság volt, szép mesék csupán, csermekfejjel szőtt álom, melyet végig álmodtak már. Könnyes szemmel ébredezve búsan nézek szét és rájövök, hogy mily sok az, amit Én nem értek még.

 

" Bízzál, de nézd meg kiben!!"

 

Három nehéz dolog van a világon: Úgy mondani igazat, hogy senkinek ne fájjon. . . Úgy mondani kellemest, hogy hízelgés ne legyen. . . És úgy érvényesülni, hogy senkit se tapossunk el.

 

"Mert magamat kigúnyolom, ha kell,
De hogy más mondja, azt nem tűröm el!"(Sokszor jobb ha eltűröd...)

 

"Gondold meg amit mondasz, de ne mondj ki mindent amit gondolsz!"

 

Az álmaim velem jönnek,
körbe vesznek, elkisérnek.
Néha felemelnek, megpörgetnek,
néha mélybe löknek, összetőrnek.

 

"Elment a nap, ahogy mindig szokott, de túl sok van már, amit még itt hagyott, ami félig van kész, az ma félig marad, engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak"

 

Ha majd belefáradsz abba, hogy az legyél, aki nem vagy, akkor majd végre élvezheted az életet. Idővel rájössz, hogy ez nemcsak örömet szerez, hanem valami sokkal mélyebbet ad: értelmet az életednek. "

 

?Az utolsó hópehely utat enged a tavasz első bimbóinak. Hadd emlékeztessen a természet bennünket arra, hogy még a legnehezebb idők is véget érnek egyszer, és új élet kezdődik. ?

 

El fogom rejteni a szívemnek azt részét, ami sírni és sikítani akar.

 

Nagyon kevés öröm és élvezet van a világon, és az sem tart sokáig. Csak a szenvedés és a fájdalom örök.

 

"Vannak dolgok, mik hiányoznak, érzem,
És néha rád gondolok, álmodozom ébren,
Hogy milyen jó is volt egykor. Szorít a szívem.
Az élet megy tovább, és nekem is tovább kell lépnem. "

 

Szép erre a vidék,
Szép erre az ég is,
Néha, néha elbúsulok mégis.
Valaki hiányzik,
Valakit keresek,
Csak te vagy az,
Akit igazán szeretek.

 

"Várni rád rád olyan nehéz egy éjen át
Várni rád szívem a kétség járja át
Várni rád
oly nehéz egy éjen át
Várni rád
átkozott ki sírni lát
Várni rád oly nehéz egy éjen át. . . "

 

Örökké a tiéd,
örökké az enyém,
örökké a miénk.

 

"Mosolyom mögé néztél,
és bánatot láttál;
én benned magamra leltem,
én a tiéd vagyok, mert rám találtál. "

 

"Voltam magamnak,
vagyok Neked!
Kerestem álmokat,
találtam Veled!
Most vagyunk Ketten!
Neked, Nekem!"

 

 

Reménytelen ábránd volt csak,
Májusi múló nap.
Az álmaim mégis felkavartak,
S a szívemet elloptad.

 

"Kérlek értsd meg, nem érdekel a fájdalom, Érted megszokom,
Megszököm a gondok elől, és Neked mondom,
Kérlek védj meg, mert elveszek a világban,
Kérlek óvj meg, mert meghalok a világban. "

 

Nem bűn a szerelem,
Légy velem kérlek.
De ha mégis az,
Te büntess meg érte.
Büntess azzal, hogy engem szeretsz,
S életem végéig velem lehetsz!

 

A szerelem nem bűn, de te büntetsz érte,
Pedig én bármit megtennék érted.
Gyerekes vagy kérlek vedd már észre,
S hidd el én még így is szeretlek téged!

 

Bár ne lenne vége ennek,
Istenem mért kell, hogy szenvedjek?
Mért kell ennyi fájdalmat átéljek,
S a végén még szeretni is féljek?

 

Az élet szép, bár sok a fájdalom,
S kibírni nehéz, ezt jól tudom.
Nem könnyű a csalódásokat elfeledni,
S az életet mindig újrakezdeni.
Mert a sok csalódás bennünk megmarad,
s félve éljük át a napokat.

 

Neked talán könnyű lehet
Eldobni az én szívemet.
De az én szívem téged szeret,
S talán téged ez még érdekelhet.
De ha csak áltatnál, nem szeretnél igazán,
Akkor csak menj, s repülj tovább.

 

Úgy vártam minden szavat, de az ajkad néma maradt.
Úgy érzem nincs mit mondanom, hisz te is igy gondolod.
A búcsú könnyű volt neked, a bánat nekem maradt.
Mert igy ahogy én szeretlek téged
szeretni senkit sem szabad.

 

Olyan szomorú mindig egyedül lenni.
Valakit mindenhol hiába keresni.
Valakire várni, aki nem jön még.
valakit szeretni titokban örökké.
Gyászolni a múltat, temetni az álmot.
Könnyekkel öntözni az elhervadt virágot!

 

Minden ami szép volt őneki adtam.
Mikor nem volt semmim egyedül maradtam.
Hogyha fájt a szivem, mégcsak rámse nézett.
Mindent némán tűrtem, de a szivem vérzett!

 

Kicsi szobába este ha lefekszel
gondolatod olykor messze rebben
Fehér párnádat magadhoz szoritod,
lassan tűnődsz, miért nem vagy boldog.
Megsúgok valamit, de ne haragudj érte
minden barátságnak szerelem a vége!

 

Régen mikor megkérdezték mit jelentesz nekem azt mondtam semmit és csak magamban suttogtam, hogy az életemet! Most ha megkérdeznék most is azt mondanám, hogy semmit, de legbelül azt mondanám, hogy az igazit!

 


 

- És volt szíved végig nézni, ahogy kisétálok az életedből?

- Volt szíved elmenni?
- Mit kellett volna tennem?
- Mondjuk azt mondani, hogy maradjak...
- És akkor maradtál volna?
- Hát...
- Szerintem sem..."

 

"Ha divatos cuccokba bújsz sem leszel más, csupán másnak látszol."

 

"Tudod ami elmúlt az végleg múljon el.
Ami még feldúlt már rég nem érdekel.
Tudod ami elmúlt azt most temessük el
Ami már széthullt azt felejteni kell"

 

Belefáradtam a próbálkozásokba, rosszul vagyok a sírástól, igen, mosolygok, de belül haldoklom.

 

Semmi sem fáj jobban, mint rájönni, hogy ő jelentett neked mindent, de Te nem jelentettél neki semmit.

 

Soha ne add fel, ha még megpróbálnád. Sose töröld le a könnyed, ha még sírnál. Sose elégedj meg egy válasszal, ha még kérdeznél, sose mond, hogy már nem szereted, ha nem tudod elengedni.

 

Rájövök apránként, hogy nem bírom tovább. Nem tudok már hinni s remélni, remélni egy életen át. Nem tudom hazudni, hogy jól vagyok. Mosolyogni mindenkire...mikor belül meg

Oldal: Idézetek
Minden ami a világon létezik - © 2008 - 2024 - kristaly-zoltan.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat